Hindu és keresztény professzorok gyűltek össze Indiában december 10–14-ig „Az Írások olvasása, értelmezése, és megélése a béke és az egyetemes testvériség megvalósításáért” címmel megtartott szimpóziumon. A Fokoláre Mozgalom delegációjának tagja volt dr. Tóth Pál, a Sophia egyetem oktatója.

Mumbaiból mintegy két óra alatt érhetünk el autóval Lonavla városába, melyet a Dekkán-fennsík kellemes klímája tesz híressé. Hatvan professzor gyűlt itt most össze a IV. Hindu-keresztény Szimpóziumra, melyet első ízben 2002-ben, Castelgandolfóban rendeztek meg, ugyanis egy évvel korábban Chiara Lubich indiai látogatása alkalmával több találkozásra sor került hindu akadémikusokkal, valamint Gandhi-követőkkel. Akkor ez teljes újdonságot jelentett. A Fokoláre Mozgalomnak, mely évtizedek óta aktívan tevékenykedett a vallásközi párbeszéd területén, azelőtt soha nem nyílt lehetősége a különböző vallások és hagyományok követőivel tudományos szintű párbeszédre. 2002-től aztán egymást követték a magas szintű rendezvények buddhistákkal, zsidókkal és muzulmánokkal, Rómában és a világ más részein. 

A dialógus területén a tudományos megközelítés nem válhat se elsődlegessé, se kizárólagossá, de az évek során egyre fontosabb szerepet kapott, hisz általa igazán megismerhetjük a „más”-t: a másik lelkiségét, rítusait és etikáját.
Először találkoztak most a helyi hagyományokat képviselő professzorok és keresztény kollégáik Indiában, ahol a párbeszéd évszázadok óta sokféle és nagy bátorságról tanúskodó utakon járt, újabb és újabb formákat öltött, és folytatódott a nehéz időszakokban is, mint amilyen a mostani. Jellemző a szimpózium lelkületére, hogy a hatvan résztvevő nem csak akadémiai szinten folytatott párbeszédet, hanem megpróbálta összhangba hozni az életet és az elméleteket.

A rendezvény címe – Az Írások olvasása, értelmezése, és megélése az egyetemes béke és testvériség megvalósításáért – az életet vette kiindulópontnak, de ezt elméleti szempontból is vizsgálta. A keresztények közül a Fokoláre Mozgalom indiai képviselőin kívül jelen volt az Abba Iskola – a tanulmányi központ – és a mozgalom Vallásközi Párbeszéd Központjának néhány képviselője. Hindu részről részt vettek Gandhi-követők, akik elkötelezetten dolgoznak szociális és más konkrét területeken, valamint tanárok neves egyetemekről.

A Fokoláre Mozgalom tanulmányi központjának képviselői között vett részt a szimpóziumon Tóth Pál, a loppianói Sophia egyetem oktatója, akit a konferencia munkájáról, munkamódszeréről kérdeztünk: 

„A Chiara Lubich által kezdeményezett hindu-keresztény párbeszéd jellegzetessége, hogy első sorban a mély emberi kapcsolatok, a kölcsönös szeretet kialakítására törekszik hinduk és ke esztények között. A térítés helyett a termékeny párbeszéd kialakítása a cél, ahol tanulhatunk egymástól. A bizalom légkörében megismerjük egymást, és lehetségessé válik a keresztény hit „tiszteletteljes hirdetése”, amiről II. János Pál beszélt. A konferencia egyik közös gondolata az volt, hogy az Írásokat nem csak olvasni kell, hanem tettekre is szükséges azokat váltani a hétköznapokban.
Azt is mondhatnánk, hogy a hindukkal közösen éltük Szt. Jakab intelmét, hogy ne csak hallgassuk, hanem váltsuk is tettekre az Igét. A hinduk részéről széles körben elfogadásra talált az is, hogy a megélt tapasztalatokat jó megosztani egymással. Barátaink különös hangsúlyt fektetnek az Upanisádok tanításának a megélésére, hogy elősegítsék a társadalmi béke és harmónia kialakítását. A párbeszéd elősegíti a közös pontok felfedezését a keresztény szeretettel, amely szintén a kölcsönösség megvalósítására törekszik. A hindu társadalomban igen erős a közösségi értékrend, etikájuk középpontjában a kötelességteljesítés áll. Ez a mi nyugati világunkban erősen háttérbe szorult. India sok tekintetben premodern társadalmában viszont több ponton is várat magára az egyéni szabadságjogok érvényesülése. Közös útkesésről beszélhetünk tehát korunk globalizált világában, ahol keresztények és hinduk érvényes megoldásokat dolgozhatnak ki együtt.”