Családok


Új Családok

Bemutatkozás

Az Új Család Mozgalom a Fokoláre Mozgalom egyik széles körű tömegmozgalma, amely a család világában tevékenykedik.
Világszerte számos országban elterjedt és több mint 300.000 tagot számlál, szimpatizánsainak száma nehezen meghatározható.
Tagjai radikálisan próbálják megvalósítani az egység lelkiségét, mely a minden családban jelenlévő szeretetet új élettel járja át. A komolyan valóra váltott értékek által megújulnak a kapcsolatok. A nevelésben jelentős tényező, fontos vonatkoztatási pont a gyermekek számára az egység, amit a szülők nap mint nap megélnek egymás között. A nemzedékek a különbségeket ajándékként tapasztalják meg.
Vonzó az életnek az a teljessége, amely ezekre a családokra jellemző. Hatására a válás küszöbén álló házaspárok erőt merítenek, hogy ismét párbeszédbe kezdjenek egymás között és újjáépítsék házasságukat.
Egy olyan társadalomban, ahol különösen a család, a szexualitás és az élet védelme terén nagyon sok érték kiveszőfélben van, a természetfölöttibe gyökerezett, összetartó, másokkal szolidaritást vállaló, az egyetemes testvériségre nyitott családok tanúságot tesznek szociális téren végzett munkájukkal mind vallási, mind civil téren.
„Egy új család jellegzetes tevékenysége abban áll – állapítja meg Igino Giordani –, hogy élőn tartja a tüzet otthonában, és melegét továbbadja, hogy a társadalom is családdá váljon.”
Az Új Család Mozgalom tagjai általában helyi csoportokba szerveződnek, de nem annyira ez köti őket össze, mint inkább tapasztalataik, a hírek, az élet természetes közössége.
További információ: ujcsaladok@fokolare.hu

Történetünkről röviden

A II. világháború közepette romokban hevert Trento városa is, ezért a Lubich család sok más családhoz hasonlóan a hegyekbe menekült, de Chiara a városban maradt, az őt követő néhány fiatal lánnyal együtt, akik később hivatalosan a fokolarina elnevezést kapták.
Chiara nagyon erősen hallotta Isten hangját, akinek kevéssel azelőtt “igen”-t mondott. Ezzel kezdetét vette az evangélium újrafelfedezése, amelyből később megszületett az egység lelkisége.
Néhány hónappal később több mint ötvenen voltak az első fokolarinák körül: fiatalok, édesanyák, édesapák, gyerekek, családok.
1948-ban Igino Giordani (olasz író és politikus, házas ember és négy gyermek apja) találkozott Chiara Lubich-kal. Ezután a születő mozgalom új fejlődésnek indult. A Fokoláre Mozgalom terjedésével párhuzamosan növekedett azoknak a családoknak a száma, akik Istent tették életükben az első helyre.
1967-ben Chiara Lubich egy emlékezetes beszéddel alapította meg az Új Család Mozgalmat.
Magyarországon a Fokoláre Mozgalom elterjedésével párhuzamosan a hetvenes évektől kezdve alakultak meg a családok csoportjai.

Kezdeményezések

  • Családok és jegyesek hazai képzése és a mozgalom nemzetközi központjában tartott kurzusain.
  • Természetes vagyonközösség a családok között, a felesleg közösbe adása a szegényebbekért és a más országban élő, a leginkább szükséget szenvedőkért.
  • Kiskorúak befogadása, örökbefogadás, menekültek, szenvedélybetegek, harmadik világ szegényeinek támogatása.
  • Az emberi élet védelme: nehéz helyzetben lévő anyák morális és anyagi segítése, a természetes családtervezés módszereire nevelés, együttműködés tanácsadó szolgáltatásokkal, idősek és haldoklók melletti szolgálat.
  • A család témájával kapcsolatos írott és audiovizuális sajtó megjelentetése.
  • Részvétel a civil, szociális és egyházi intézményekben.

Jellegzetességek

Nemzetközi kongresszusok

A rendszeresen megtartott rendezvények jelzik a fejlődés állomásait az Új Család Mozgalom életében. A mindenki számára nyitott, egy-egy téma köré rendeződő találkozókon elmélyítik az egység lelkiségét, és megosztják egymással a világ különböző részén megélt tapasztalatokat.

Állandó képzések családok számára

A Fokoláre Mozgalom városkáiban tartott tanfolyamokon különböző országok családjai vesznek részt. Az eltérő ideig tartó képzésük része a közös munka, a tanulás és egyéb közös tevékenység.
A képzés két alapvető jellegzetessége:
A nemzetköziség, mely elősegíti a más kultúrák felé nyitást és egymás gazdagítását.
A nap minden órájában lehetővé válik az evangélium szerinti élet.
Az első ilyen képzés az olaszországi Firenze melletti Loppianóban indult és Loreto Iskola a neve, 1982-ben alakult meg.

Családfokolárok

Az Új Család Mozgalomban vannak olyan házaspárok, akik erős szálakkal kapcsolódnak a fokolárhoz, életüket Istennek szentelik és arra is készek, hogy elköltözzenek bárhová, ahol a mozgalomnak szüksége lehet rájuk.
Világszerte 850 családfokolár van, és közülük több mint kétszáz család költözött el más országba.

Igino Giordani (1894-1980)
A Rómához közeli Tivoliban született. Író, újságíró, politikus, az Olasz Parlament képviselője volt.
1948-ban találkozott Chiara Lubich-kal. Megérintette az akkor születő Fokoláre Mozgalom lelkisége, amelyhez azonnal csatlakozott. Később hozzájárult a mozgalom több lelki és szociális művének megteremtéséhez, ezért a Fokoláre Mozgalom társalapítója.
A fokolárhoz a lehető legszorosabban akart tartozni, életében minden és mindenki előtt Istent tette az első helyre, ezért ő az első házas fokolarinó.
Pubblikációiban (több mint száz könyv, több száz értekezés, több ezer cikk) foglalkozik patrisztikával, apologetikával, aszketikával, hagiográfiával és politikával.

A magyarországi élet egyik jellegzetessége:

Távtámogatás
Magyarországon a világ sok más országához hasonlóan ismert ez a kezdeményezés, mely mindig egy új meghívás arra, hogy szeretetünk testet öltsön, konkrét legyen.
A távtámogatás évek óta a szeretet hálójaként növekszik a világ egyre több pontján. Minden évben megvan a lehetőség arra, hogy aki indíttatást érez erre, bekapcsolódjon.

Idézet néhány levélből, akikhez eljutott a szolidaritásnak ez a formája.

“Számunkra ez a segítség Isten szeretetéről tesz tanúságot. Vannak még kis és nagy csodák!” (dalmát család)

“A jótevők olyanok számomra, mint az édesanya! Az életben az gondol a másikra és az hoz áldozatot, akinek anyai szíve van.” (muszlim asszony)

“Nincs lakásom, nincs apukám, de az egész világ engem szeret. Valaki távolról gondol rám és pénzt küld, hogy élni tudjak.” (bosnyák kisfiú)

“Rettenetes dolog az, amikor egy korombeli asszonynak nincs hol laknia, nincs semmi biztos pontja, miután egész életét végig dolgozta. Segítségetek nélkül nem tudom, hogy mihez kezdenék…” (70 éves menekült, egyedülálló és nincs nyugdíja)

“Az elektromos áram bevezetésére nem futotta, mert túl sokba került volna, de a tőletek érkezett segítséggel sikerült, amiért egész életünkben hálásak leszünk nektek és szereteteteket, jóságotokat szívünkbe zárjuk életünk végéig.” (zágrábi család)

Pályázatokról

Köszönet a támogatásért

Köszönetet mondunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának kiírt pályázatáért, melyet tavaly év elején az Új Családok Egyesülete nevében nyertünk meg. Címe: ÉLETFORRÁS – Családi kapcsolatok, mint létszükséglet: családvédő és családsegítő program (száma: NEA-TF-14-SZ-0588).

Ez a projekt több program megrendezésében segített. Lehetőségünk volt több városban terepfelmérést végezni a találkozásaink jó helyszínének megtalálásához. Az ehhez szükséges utazási költségeket a pályázati támogatásból fedeztük. Majkon 14 házaspár (akik már legalább 15 éve ének együtt) vett részt kapcsolatfrissítő hétvégén, Egerben 26 házaspár hasonlóan újíthatta meg kapcsolatát házastársával, Gödöllőn és Szegeden lelkigyakorlaton vettek részt nagyon sokan, ahol családfórumokon beszéltünk a férfi és nő szerepéről a házasságban, a kapcsolatokban előforduló veszélyekről, a megbocsátásról, szexualitásról, a család gazdasági helyzetéről, születésszabályozásról. A fórumokkal párhuzamosan a gyerekek is nagyon gazdag programban vehettek részt. A projekt megvalósításában a Kék Világ Alapítvánnyal, az Új Város Alapítvánnyal és az Összefogás Jánoshalmáért Egyesülettel működtünk együtt.

A HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ segítségével képzésben részesültünk, valamint a legutolsó programban képviselőjükkel Szlovákiába, Kassára és Eperjesre utaztunk január végén, hogy megismerkedjünk több olyan családdal, melyekkel a jövőben közös projekteket tudunk megvalósítani. Terveink között szerepelnek kölcsönös turisztikai programok egymás jobb megismerésére, társadalmi és családi kapcsolatok fejlesztésére irányuló konferenciák szervezése. Mély benyomást tettek ránk a találkozások, mert olyan szeretettel és nagylelkűen fogadtak a megkeresett családok. Tapasztaltcseréink nagyon hasznosak voltak, a vendégszeretet kitűnő megnyilvánulása jellemezte mindegyiket. Az egyik fiatal családapával folytatott beszélgetés nagyon kifejezte a célunkat, mert ezt mondta: „Nagyon örülnék, ha tudnánk, hogy Magyarországon van egy kis csoport, mely szeretettel gondol ránk.” Elmondhattuk, hogy hasonló a vágyunk, a mi részünkről is! Megbeszéltük, hogy mindahányan ebben az irányban szeretnénk tevékenykedni.

Köszönjük azoknak az újszegedi családoknak, akik ezekben a programokban tevékenyen részt vettek és segítették munkánkat.

Erhardt Gyula és Krisztina