Közösségi gazdaság

> Jellemzői
> Születése

Közösségi gazdaság

"A birtoklás kultúráján alapuló fogyasztói gazdasággal ellentétben a közösségi gazdaság az adás gazdasága. Nehezen megvalósítható, hősies elképzelésnek tűnhet.

De mégsem az, mert az Isten képére teremtett ember a szeretetben, az adásban találja meg saját megvalósulását.
Létezésének legmélyéből fakad ez a késztetés, legyen bár hívő, vagy nem hívő.

Ez a megállapítás az alapja – melyet alátámasztanak tapasztalataink – a közösségi gazdaság világméretű elterjedésébe vetett reményünknek."
                                                                           Chiara Lubich – 1991 május

A pénzügy és a gazdaság világának globalizációja által egyrészt új perspektívák nyílnak, másrészről viszont egy olyan fejlődési modell nyer egyre nagyobb teret, mely a szegények és gazdagok között elmélyíti a különbséget. Mindez mélyre ható változásokat tesz egyre sürgetőbbé a közgondolkodásban és a gazdasági tevékenységben.
Chiara Lubich kezdeményezésére, egy 1991-es brazíliai útja alkalmával megszületik a "Közösségi gazdaság" terve: ezzel próbált válaszolni a sao paoloi szegénynegyedekben élő, legalapvetőbb emberi jogaitól is megfosztott nép rendkívüli nyomorára.

Az újdonság

Aki csatlakozik a közösségi gazdasági projekthez, szabad akaratából úgy határoz, hogy a tulajdonában lévő cég nyereségét felosztja:
– hogy ezzel segítsen a súlyos anyagi nehézségekkel küzdő embereken, kezdve azokon, akik a projektet animáló lelkiségben osztoznak.
– hogy az "adás kultúrájára" képezzen, mely nélkül nem lehet a közösségi gazdaságot megvalósítani

hogy a vállalkozása fejlődjön

Elméleti háttér

A Közösségi Gazdaság elméletében és gyakorlatában a szeretet, a “szeretet kultúrája” a sarokpont, ekörül forog minden más, a piac és a vállalkozás is! A Közösségi Gazdaságban a “szeretet kultúráját” a hétköznapi gazdasági tevékenység közepette is megélik, ezt támasztják alá immár tizedik éve a hozzá csatlakozó vállalkozások tapasztalatai. A két vagy több ember által megélt szeretet logikája az, hogy ha kölcsönössé válik, akkor létrehozza azt, amit “közösségnek” nevezünk, s ez vált a Közösségi Gazdaságban megjelenő újdonságot szintetizáló elméleti kategóriává.

Elterjedése a világon

A terv azonnal visszhangra talált nem csak Latin-Amerikában, hanem Kelet-Európában is, ahol reménységet támaszt a szocializmus összeomlása utáni fenyegető vad kapitalizmustól való félelemben.
Nagyon hamar elterjedt minden kontinensen. Mindmáig 761 különböző méretű vállalkozás csatlakozott a projekthez: 200-nál több Latin Amerikában, 300 Európában.