„Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy.” (Jn 3,21) … …

„Cselekedni” az igazságot? Az igazságot az ember vagy megtudja, vagy elmondja… Jézus szerint azonban az ember az igazságot „teszi”. Meglepõ, amit mond.

Nikodémus, a fõtanács egyik rabbija is meglepõdött. Azért ment Jézushoz, hogy megkérdezze tõle, hogyan lehet bejutni Isten országába. Erre azt a választ kapta, hogy újjá kell születnie, vagyis be kell fogadnia az új életet, melyet Jézus hozott a földre. Hagynia kell, hogy belülrõl teljesen Isten fiává alakuljon, és így belépjen az Õ világába. Az üdvösséget nem az ember harcolja ki magának, hanem olyan ajándék, amit a mennyországból kapunk.

Nikodémus, aki az éj sötétjében ment el Jézushoz, megvilágosodva távozott.

 „Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy.”

 Ez az életige arra hív, hogy az igazság szerint cselekedjünk, az evangéliumnak megfelelõen. Azt kéri tõlünk, hogy váltsuk valóra Isten igéjét, ne csak hallgassuk.[1][1] Az egyik egyházatya, Poitiers püspöke, Hiláriusz is ezt mondja: „Istennek egyetlen igéje sincs, amelyet ne kellene valóra váltani, mert mindaz, ami kimondatott, a megvalósulás igényét hordozza magában. Isten szava kinyilatkoztatás.”[2][2]

A hit és az erkölcsi magatartás szoros kapcsolatban állnak egymással.

Ha Jézusban a fény, az élet és a tevékeny szeretet egy és ugyanaz – amint ez a Nikodémushoz intézett tömör beszédbõl egyértelmûen kiderül –, akkor nem lehet ez másként azoknál sem, akik befogadják Õt, akik Benne Isten fiaivá lesznek. „Aki engedelmeskedik az Úrnak, és ennek megvalósításaként a Szentírást követi, teljesen a Mester képmására alakul: eljut oda, hogy megtestesült Igeként éljen”[3][3] – írja egy másik egyházatya, Alexandriai Kelemen.

Azoktól is ugyanez a következetesség várható el, akiknek nincs különösebb vallásos hitük. A lelkiismeretük által diktált legmélyebb meggyõzõdés ugyanis igényli, hogy megvalósítsák az igazságot.

 „Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy.”

 A megélt igazság gyümölcse az, hogy eljutunk a világosságra, „befogadjuk” Krisztust. Jézus megígérte: „Aki szeret engem, (…) annak kinyilatkoztatom magam.”[4][4] Õ az „igazi világosság”[5][5].

Az igazság megélésének gyümölcse a tanúságtétel is abban a társadalomban, ahol élünk. Jézus errõl is beszélt, amikor arra hívott bennünket, hogy ragyogtassuk fel a világosságot „az emberek elõtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják mennyei Atyátokat”[6][6].

A hiteles élet ékesszólóbb minden beszédnél. A gyerekek következetességet kérnek szüleiktõl: tartsanak össze, erõsítsék a családi harmóniát. Az állampolgárok következetességet várnak a politikusoktól, akiket megválasztottak: legyenek hûek a megállapodás szerinti programhoz, szenteljék magukat a közjónak, kezeljék becsületesen az anyagi javakat. A diákok következetes oktatást és nevelést igényelnek a tanároktól. Tisztességet és hozzáértést szokás elvárni a kereskedõktõl, a munkásoktól, a szakemberektõl…

A társadalom azáltal is épül, hogy tanúságot teszünk arról, hogy ideáljaink és hétköznapi választásaink összhangban vannak egymással.

 „Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy.”

 Ez a tapasztal
atuk az olyan embereknek, mint pl. Nelson Mandela, aki hûséges tudott maradni az egyenlõség iránti elkötelezettségéhez, melyért hosszú, sötét börtönévekkel fizetett, majd kormányfõként országa vezetõjévé választották; vagy mint pl. Martin Luther King, aki életével fizetett következetességéért.

Ez a tapasztalata sok férfinak és nõnek is, akiket bár nem ismerünk, választásaik mégsem kevésbé hitelesek. Errõl szól pl. egy olyan vállalkozó esete is, akinek cégétõl új megrendelésekért cserébe csúszópénzt kértek. Õ viszont nem akart engedni elveibõl. Fájdalmas, de határozott döntést hozott, tudva, hogy ha hûségesen kitart a becsületben, elveszíti bevételének nagy részét. Valóban, a termékeit forgalmazó üzletlánc visszavonta megrendeléseit, a csõd szélére juttatva ezzel a vállalkozást. Néhány hónap elteltével viszont az üzletlánc kénytelen volt visszakozni: a vásárlók tiltakoztak, mert nem találták ennek a cégnek a termékeit az üzletekben… A hiteles élet elnyerte jutalmát.

Chiara Lubich

Február 20, hétfő, 12:36:06

Életige – Életige – 2006. március