„Közeledik a karácsony, az Úr érkezése, és a liturgia arra hív, hogy készítsük elő számára az utat: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit. (Mk 1,3)” — olvashat-juk Chiara Lubich karácsonyi kötetében.

„Ő, aki kétezer évvel ezelőtt belépett a történelembe, szeretne belépni a mi életünkbe is. A szívünk felé vezető út azonban tele van torlaszokkal. El kell egyengetnünk a göröngyöket, félre kell tolnunk a köveket. De vajon mi akadályozza Jézus útját?
Mindazok a vágyak, melyek nincsenek összhangban Isten akaratával; ragaszkodásaink, melyek rabságban tartják lelkünket.
Beszélni vagy hallgatni akarunk, amikor éppen az ellenkezőjét kellene tennünk; elismerésre, megbecsülésre, szeretetre vágyunk; ragaszkodunk a dolgokhoz, egészségünkhöz, életünkhöz … bár más Isten akarata.

Aztán vannak kifejezetten rossz vágyaink: lázadás, ítélkezés, bosszúállás…
Ha megfogannak lelkünkben, teljesen hatalmukba kerítik azt. Ezért határozottan oltsuk ki ezeket a vágyakat, távolítsuk el az akadályokat és Isten akaratába helyezkedve készítsük elő az Úr útját.
Egyenessé kell tenni ösvényeit – mondja az ige.
Pontosan erről van szó: ha vágyainkra hallgatunk, utat tévesztünk, de ha kioltjuk őket, visszakerülünk az isteni akarat sugarára és rátalálunk a helyes útra.
Van azonban egy ennél is egyenesebb út, mely biztosan elvezet a célhoz, Istenhez: a felebarát.
Ő a kötelező útirány.

Ezen a karácsonyon határozzuk el, hogy szeretni fogjuk minden felebarátunkat, akivel a nap folyamán találkozunk.
Gyújtsuk lángra szívünkben ezt az Istennek tetsző égő és dicséretre méltó vágyat, és kezdjük el szeretni testvéreinket eggyé válva velük mindenben, érdek nélküli, határokat nem ismerő szeretettel.
A szeretet élettel tölti majd meg kapcsolatainkat és az emberek szívét, s nem fogja engedni, hogy önző vágyak támadjanak bennünk, sőt ez lesz az önzés legjobb ellenszere.
Karácsonykor így majd megajándékozhatjuk az érkező Jézust szeretettől lángoló, szeretetben elemésztődött szívünk érett, zamatos gyümölcsével.” 

Chiara Lubich, „Újra itt a karácsony”, Budapest 2002, 71. o