4 kérdésükre adott közvetlen hangvételű válaszát a jelenlévő 200 000 ember nagy figyelemmel hallgatta. Ebből idézünk néhány gondolatot. Pünkösd hétfőn a pápa szentmisére hívta meg a Fokoláre Mozgalom elnökét és társelnökét.

Hogyan jutott el a hit bizonyosságára és hogyan győzzük le törékenységünket?

Erre az első kérdésre válaszként saját történetét mondta el. „A kereszténység első hírüladását pont a nagymamámtól kaptam. Hát nem csodálatos?… Az első hírüladás otthonról, a családból”. Aztán meghívott arra, hogy ne féljünk: „A törékenységben a legnagyobb ellenség érdekes módon a félelem. De ne féljetek! Törékenyek vagyunk, de ezt tudjuk. Jézus pedig erősebb!”

Napjainkban hogyan adhatjuk tovább hatékonyan a hitet?

„Csak három szót mondok. Az első: Jézus. Ki a legfontosabb? Jézus. Ha a szervezést folytatjuk és más szép, tiszta dolgokat akár, de Jézus nélkül, akkor nem fog menni. A második szó az ima. Isten arcára tekinteni, és mindenekelőtt érezni, hogy Valaki néz ránk. Mikor Ő néz ránk, ez erővel tölt el. Akkor evangelizálunk igazán, ha hagyjuk, hogy Ő vezessen minket. A harmadik pedig a tanúságtétel”.

Hogyan éljünk meg egy a szegényekért élő szegény egyházat? Mit tudunk adni az egyháznak és a társadalomnak ebben a közerkölcsre ható krízisben? 

Ennél a válasznál a Szentatya mélyrehatóan elidőzött. „Tragédiának számít, ha baj van befektetésekkel, bankokkal, de nem gond, ha a családok rosszul élnek, nincs mit enniük: ez napjaink igazi krízise. A szegényekért élő szegény egyház szembeszegül ezzel a mentalitással”. Majd így folytatta: „Az egyház nem politikai mozgalom, és nem is egy jól szervezett intézmény. Ha az egyház civil szervezetté válik, akkor olyan só lett belőle, mely ízét vesztette, csupán egy tartalom nélküli szerveződéssé”.
Két legnagyobb veszélyként említette a hatékonyság hajszolását és a magunkba fordulást. „Ha az egyház bezárkózik, akkor megbetegszik, mint egy szobában, ahol nem szellőztettek”, majd hozzáfűzte: „ezerszer jobban örülök egy baleseteket szenvedett egyháznak, mint egy zártság miatt beteg egyháznak. Menjetek kifelé!” A pápa itt meghívott, hogy lépjünk be a másikkal, Jézussal, minden testvérrel való találkozás kultúrájába, a legszegényebbekkel kezdve, akiknek nézzünk a szemébe, érintsük meg kezüket, „hogy Krisztus testét érintsük, vegyük magunkra a szegények fájdalmát”.

Hogyan valljuk meg hitünket?

„Az evangélium hírüladásához két erényre van szükség: a bátorságra és a türelemre”. Mindannyian a vértanúság útján járunk: ki életét adja, hogy tanúságot tegyen Jézusról, ki a hétköznapi kis vértanúságokat éli. „A kereszténynek mindig tudnia kell a rosszra jóval válaszolni”. „Több vértanú van ma, mint az egyház első századaiban. Próbáljuk meg éreztetni ezekkel a testvéreinkkel és nővéreinkkel, hogy mély közösséget élünk meg velük”.

 

Egy szívmelengető üdvözlet nekünk, mozgalmak tagjainak Ferenc pápától a Pünkösd vasárnapi mise után:
„Drága testvéreim!
Lassan véget ér a hitnek ez az ünnepe, mely tegnap kezdődött el a virrasztással, és ma reggel az Eukarisztiában érte el csúcspontját. Egy új Pünkösd ez, ami a Szent Péter teret szabadtéri Utolsó vacsora teremmé változtatta. Újraéltük a születő egyház tapasztalatát, egyetértésben imádkozva Máriával, Jézus anyjával (vö. ApCsel 1,14). Mi is megtapasztaltuk a karizmák sokféleségében az egység szépségét. Ez pedig a Szentlélek műve, aki mindig újrateremti az egyház egységét.
Szeretnék köszönetet mondani az egyházi mozgalmaknak, szövetségeknek, közösségeknek. Ajándék és gazdagság vagytok az egyházban! … Vigyétek mindig az evangélium erejét! Ne féljetek! Legyen meg mindig bennetek az öröm és a szenvedély az egyházban levő közösségért! A feltámadt Úr legyen mindig veletek, és a Szűzanya őrizzen!”.

Pünkösd hétfőn Emmaus Maria Vocénak, aki Giancarlo Falettivel együtt meg volt hívva szentmisére Ferenc pápához, alkalma nyílt, hogy biztosítsa őt az egész Fokoláre Mozgalom imáiról és hálájáról: „Mindannyian elhatároztuk, hogy szó szerint éljük, amit mondott, különösen azt, hogy menjünk ki az emberek elébe, hogy találkozhassanak Krisztussal”. „Erre van szükség – válaszolta a Szentatya -, a találkozás kultúrájára!”

www.focolare.org; www.zenit.org