„Állhatatossággal fogjátok megmenteni lelketeket.” (Lk 21,19)

[…]
Állhatatosság. Így fordítható a jelentésekben gazdag görög szó, de a türelmet, a kitartást, a szembeszegülést és a bizalmat is értjük alatta.

Az állhatatosság szükséges és elengedhetetlen, amikor szenvedünk, amikor kísértésnek vagyunk kitéve, amikor elbizonytalanodunk, amikor hat ránk a világ csábítása, vagy amikor üldöztetés ér.
Gondolom, voltál te is ilyen helyzetben, és már tapasztaltad, hogy állhatatosság nélkül összeroppantál volna. Talán el is buktál. Lehet, hogy most is hasonlóan fájdalmas helyzetben élsz.
Vajon mit tehetsz?
Szedd össze magad és tarts ki, légy állhatatos!
Különben nem illet meg a „keresztény” név.
Tudod, hogy annak, aki Krisztust akarja követni, minden nap magára kell vennie keresztjét, és legalább az akaratával szeretnie kell a fájdalmat. A keresztény hivatása hivatás az állhatatosságra.
Pál apostol úgy mutatja be a közösségnek saját állhatatosságát, mint a hiteles keresztény élet ismérvét.
És nem fél attól sem, hogy a csodákkal egy szinten említse.
Ha szeretjük a keresztet és állhatatosak leszünk, akkor Krisztust követjük, aki az égben van, tehát üdvözülni fogunk.

„Állhatatossággal fogjátok megmenteni lelketeket.”

Kétféle embertípusról beszélhetünk. Azokról, akik érzik a hívást, hogy igazi keresztények legyenek, de ez a hívás úgy hullik lelkükbe, mint a mag a köves talajba. Lelkesedésük szalmaláng, nem marad belőle semmi.
Mások meg úgy fogadják be a hívást, mint jó föld a magot. És a keresztény élet kicsírázik, növekszik, legyőzi a nehézségeket, ellenáll a viharoknak.
Ők állhatatosak, és „állhatatossággal fogjátok megmenteni lelketeket”.

Természetesen, ha te is állhatatos akarsz lenni, nem elég a magad erejére támaszkodni.
Isten segítségére van szükséged.
Pál apostol az Istent az „állhatatosság Istenének” (Róm 15,5) hívja. Tőle kell tehát kérned az állhatatosságot, és Ő megadja.
Ha keresztény vagy, nem elégedhetsz meg azzal, hogy meg vagy keresztelve, és néha eleget teszel egy-két vallási előírásnak, vagy végzel néhány jócselekedetet. Növekedned kell a keresztény életben. A lelki fejlődés pedig csak próbatételek, fájdalmak, nehézségek és harcok útján lehetséges.
Aki szeret, az valóban állhatatos tud maradni. A szeretet nem ismer akadályt, nem ismer nehézséget, nem az áldozatot nézi. Az állhatatosság a megpróbált szeretet maga.
[…]
Mária az állhatatosság asszonya.
Kérd Istent, hogy lobbantsa lángra szívedben a szeretetet iránta; ebből fakad majd az állhatatosság az élet minden nehézségében, és így megmentheted lelkedet.

„Állhatatossággal fogjátok megmenteni lelketeket.”

Ennél is többről van szó. Az állhatatosság átragad másokra is. Aki állhatatos, az bátorítja a többieket is, hogy mindvégig kitartsanak.
[…]
Törjünk a magasba! Egyetlen életünk van, az is rövid. Szorítsuk össze a fogunkat nap mint nap, győzzük le a nehézségeket egymás után, hogy kövessük Krisztust… és meg fogjuk menteni lelkünket.

Chiara Lubich

Az Élet Igéje, 1979. június
Megjelent: Chiara Lubich és más keresztények: Éljük az Igét II., Budapest, 2008, 17-19. o.

Szeptember 30, szerda, 23:24:34

Életige – Az Élet Igéje 2009. október