Négy országból gyűltünk össze Vácott 2023. június 22. és 24. között, hogy találkozzunk egymással, megismerjük egymást, és közösbe tegyük értékeinket, megéljük az egységet: a cseh Nové Město, a magyar Új Város, a szlovák Nové Mesto és a szlovén Novi Svet munkatársai.

A Città Nuova 1956-os születése óta Olaszország határait átlépve a 80-as, 90-es évektől kezdve világszerte megalakultak helyi nyelveken az „Új Város” testvérlapjai: Ciudad Nueva, New City, Cidade Nova, Ciutat Nova, Neue Stadt, Nouvelle Cité…

Közép- és Kelet-Európában szintén létrejöttek kisebb-nagyobb kiadók és szerkesztőségek, melyek a Vasfüggöny lehullta után igyekeztek Chiara Lubich szellemiségét és üzenetét a könyvkiadás és közösségi újságírás formájában továbbadni. Az ezredforduló után, az online világ térnyerésével sokan nem tudtak fennmaradni: az anyagi és emberi erőforrások hiányában sorra szűntek meg a kisebb „Új Város” magazinok.

Régiónk még a szerencsésebbek közé tartozik: a megváltozott körülmények ellenére vannak sikeres példák, működő szerkesztőségek, tele különféle és hasonló tapasztalatokkal, ám közös szellemi alapokkal és célokkal.

Történeteink bár eltérőek, de mégis sok bennük a közös pont. A Nové Město Csehországban nagy nehézségek ellenére létezik és jelenik meg nyomtatott lapként kéthavonta. Könyvkiadáshoz nincs keretük, de idén januárban indult el az új honlapjuk (novemesto.cz). Az olvasótáboruk elsősorban a csehországi Fokoláre közösség, ám olyan rovataik is vannak, amelyek messze túlmutatnak egy belső hírújság keretein. Például országosan ismert történész szerzőjüknek a mozgalom csehországi történetét kutató sorozata van, amely az egész cseh egyház közelmúltját is új megvilágításba helyezi. Szintén nagyszerű eredmény, hogy sok szakmai szerző önkéntes alapon ír cikkeket az újság számára.

A legnagyobb szerkesztőséggel és dolgozói létszámmal a szlovák Nové Mesto működik. Elsősorban a naponta (szombat-vasárnap is) új cikkel jelentkező online magazinjukra koncentrálnak (nm.sk), emellett kéthavi megjelenésű nyomtatott újságot is fenntartanak. Könyvkiadásuk hasonló méretű, mint a miénk, az utóbbi időben több saját szerzős könyvvel is jelentkeztek a fordítások mellett. Amiben egyedülállóak a térség Új Városai között: sikeres podcast-sorozatot is indítottak. Egyik céljuk, hogy hozzájáruljanak az előítéletek enyhítéséhez, ehhez egy ötletes kisfilmet is alkottak a témában. Szlovák barátaink rendkívül nyitottak a társadalmi kérdésekre, szívesen működnek együtt mindannyiunkkal a jövőben is.

A szlovén újság neve kicsit eltérő: Novi Svet (azt jelenti „új világ”), mivel Szlovéniában van egy Novo Mesto nevű város. Ők is kis létszámmal folytatják könyv- és lapkiadói tevékenységüket, de szellemi tőkéjük erős: színes magazinjuk országosan ismert szakembereket, írókat is meg tud szólítani, hogy náluk jelentessenek meg cikkeket. A főszerkesztő, aki szabadúszó újságíróként más keresztény médiumoknak, például a legnagyobb szlovén katolikus hetilapnak is ír, úgy látja, hogy a Novi Svetnek és a többi Új Városnak is az a hivatása, hogy hidakat építsen a különböző meggyőződésű emberek között.

Mi az a közös hang, amit képviselnek az Új Városok nyelvtől, országtól függetlenül? Mit szeretnénk közvetíteni az olvasóink számára? Három fő pillért fogalmaztunk meg: párbeszéd, egység és testvériség.

Ezeket próbáltuk magunk között is megélni: önzetlenül megosztani egymással ötleteinket (nagyon tetszett például a többieknek az adventi Jutka néni kampányunk, emlékeztek?), erőforrásainkat, sikeres könyveinket. Éreztük, hogy amellett, hogy összeköt minket a közös múlt és a hasonló kultúra (ahogy erről korábban is írtunk https://ujvarosonline.hu/kultura/szeresd-felebratod), még erősebb kötelék közöttünk az a közös eszme, amely mozgat minket: Chiara Lubich víziója arról a fajta zsurnalisztikáról, amely nem a szenzációt hajhássza, hanem a közös pontokat, az összekötő kapcsokat és az igazságot keresi.

Ebben szeretnénk a továbbiakban együttműködni, az ilyen típusú, párbeszédre, egységre és testvériességre épülő újságírói, könyvkiadói munkákon tovább dolgozni. Sokat tanulhatunk egymástól, és felfedeztük, hogy a szemléletünk, látásmódunk közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk – már csak a részben közös történelem és a közös régió miatt is. Kíváncsian várjuk, milyen gyümölcsök születnek majd ebből a megkezdett közös gondolkodásból és testvéri odafordulásból!