Elkészült az első munkafázis mérlege: a Fokoláre Mozgalom utóbbi hat évének értékelése, és tanácskozás munkacsoportokban az előttünk álló kihívásokról. 

A Fokoláre Mozgalom általános statutumaiban ez áll: „Az elnök és a társelnök valamint az általános tanács választott tagjainak megválasztását három napos lelkigyakorlat előzi meg, hogy a választók Jézus nevében egyesülten […] fogékonyak legyenek a Szentlélek kegyelmére, hogy így a választásuk a Mű nagyobb javára szolgáljon.”

Ez jelentős kihívás, ha tekintetbe vesszük, hogy milyen sokféle a nagygyűlés résztvevőinek az összetétele: fokolarinik, családok, fiatalok, szerzetesek, papok, de néhány püspök is meghívást kapott, akik a Fokoláre Mozgalom püspök barátainak ágát képviselik.  A nagygyűlésnek számos résztvevője van az ökumenizmus világából is, akik különböző keresztény egyházakhoz tartoznak. Ezen felül azok is jelen vannak, akik más vallások követőiéként vesznek részt a Fokoláre Mozgalomban, például a buddhista Metta Surinkaew Thaiföldről és a muzulmán Racim Bouabdallah Algériából. A nem vallásos meggyőződésűek csoportját is képviselik, akik ezzel kifejezésre juttatják az egység karizmájának egyetemes voltát.

A háromnapos lelkigyakorlat a résztvevők véleménye szerint nagyon fontos volt azért, hogy utána valóban közösségi szellemben tudjanak megfelelő döntéseket hozni. Az egység lelkiségének soron következő pontjáról is szó volt „Az Eucharisztia a kommunió misztériuma” címmel. A következőző évben a Fokoláre Mozgalom tagjai számára ezt ajánlják elmélyítésre. „Kényelmetlen” témának tűnhet, ha figyelembe vesszük az ökumenikus és vallásközi vonatkozásokat, ezzel szemben mély párbeszédet indított a jelenlévők között.

E téma kifejtése előtt különböző egyházakhoz tartozó fokolarinik felolvasták Jézus egység imáját a János evangélium 17. fejezetéből. Utána pedig többek között az alábbi hozzászólások hangzottak el:

Heike evangélikus, és azt mondta: „Luther számára az Eucharisztia misztérium, ezért már csak a címet hallva is otthon érzem magam ebben. Van még valami, ami elválaszt bennünket, de szerintem több mint 90% az, amit együtt élhetünk meg.” Cathy az anglikán egyházhoz tartozik: „Az, hogy nem tudunk ugyanabban az áldozatban részesülni, számomra lehetőség, hogy felismerjem és elfogadjam a megosztottság fájdalmát és még jobban szeressek.” Metta buddhista, és úgy érzi, a Fokolár családjához tartozik: „Hogyan is élhetem a lelkiségnek ezt a pontját?” – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: „Megértettem, hogy minden nap meg kell tisztulnom, hogy semmi legyek, és be tudjam fogadni a testvéreket.” Racim, a fiatal algériai muszlim, azt mesélte el, hogy Chiara, amikor az Eucharisztiáról beszél, az őt a Prófétának egy Haditjára emlékezteti, ahol arról van szó, hogy Isten behatol mindenki szívébe és a testébe.”

A nagygyűlés során több mint harminc csoportban zajlott a munka, ahol különböző témákat és kihívásokat vettek sorra, melyek a Fokoláre Mozgalom jelenét és jövőjét érintik. A csoportok vegyes összetételűek, az életkort és a hivatásokat illetően is. Sok a párbeszéd, az útkeresés, és valóban szót kap a Fokolár egész népe. Ez történik a plenáris üléseken is. Személyes történeteket, tanúságtételeket, problémákat osztanak meg egymással a különböző nemzeti és kulturális környezetekből érkező résztvevők. Jean-Paul Burundiból származik, de Algériában tanul és arról számolt be, milyen nehézségekkel kell szembenéznie azért, mert a keresztény kisebbséghez tartozik egy olyan országban, ahol a lakosság 90%-a muszlim. Kifejezte az örömét, hogy Maria Voce milyen nagy figyelmet szentel a nagygyűlésen jelen levő fiataloknak.

Az első hét kiemelkedő eseménye volt az elnökség beszámolója. Maria Voce és Giancarlo Falletti mérleget készítettek a 2008-tól mostanáig eltelt időszakról. A tárgyalt témák között beszéltek arról, hogy Chiara Lubich gondolata hogyan terjedt a különböző területeken, olyannyira, hogy a Katolikus Egyház elindította Chiara boldoggá avatását. Aztán beszéltek a fokolárok jelenlétéről, elosztásáról a különböző földrajzi területeken, a megélt fájdalmakról, melyek visszhangozzák mindazt a rosszat, ami a mai társadalmat gyötri. Szóltak az egyházakkal, a vallásokkal és a korunk kultúrájával folytatott párbeszédről, a fiatalokról, majd pedig az elkövetkező hat év feladatairól és kilátásairól. Minderről a nagygyűlés feladata lesz, hogy kiérlelje a véleményét.

Az egyik plenáris ülést korunk társadalmi-kulturális problémáinak szentelték, az Abba Iskola irányításával. Az Abba Iskola a Fokoláre Mozgalom tanulmányi központja. Szó volt a globalizációról, a technológiáról és a környezetről, az emberi kapcsolatokról és az Isten érdésről korunkban. E témafelvetések több mint háromezer javaslat formájában érkeztek a nagygyűlést előkészítő bizottsághoz a Fokoláre Mozgalom tagjaitól az egész világról. Sok reakció volt ezekre az előadásokra. Eddie Hong Kongban él, és arról a keresésről beszélt, hogy Keleten mit jelent Istent vinni az emberek közé. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy szavainkat konkrét élettapasztalatokkal támasszuk alá.

Az elkövetkező napokban ezekről a témákról csoportokban folytatódik a munka. Szó lesz a kulturális kihívásokról, a társadalom felé történő nyitásról, a képzésről, a különböző környezetekben élő fokolár közösségek életéről, aztán a családról, a fiatalokról, a vallásközi és a kultúrával való párbeszédről, a Katolikus Egyházzal és a többi keresztény egyházzal való kapcsolatról. Ezen a héten kerül sor az elnök és a társelnök megválasztására is. 

Az eseményről új hírek jelennek meg a hónap során, melyek a mozgalom nemzetközi honlapján 7 nyelven olvashatók az Assemblea 2014 címszó alatt, és fotók jelennek meg a multimédia rovatban.