Szeretnénk néhány képben összefoglalni azt a Város-Vidék Találkozót, amelyet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendeztünk 2019. szeptember 28-án.

Több mint kétszázan voltunk jelen – közöttük Vajdaságból néhányan és Erdélyből – s ennyi embert kínáltunk meg ebéddel, a gazdák nagylelkűségéből. Ebből a lelkiség tagjai maximum tizenöt százalék lehetett, de a légkör a Fokolárra jellemző volt.

Célunk volt, hogy  barátságban összehozzuk a városban élő pozitív embereket a vidéken élőkkel, meghívva mindenkit egy kölcsönös ajándékozásra.

Voltak értékes előadások; a megnyitó után a megyei önkormányzat elnöke kifejtette véleményét a család értékéről és az arra épülő családi jellegű társadalomról. Alapvetően a város és a vidék küldetéséről volt szó, ami a baráti kapcsolatokban valósul meg.

Ugyanakkor beszéltünk mindenkit érintő témákról is, mint például a környezetvédelem, a természettel való kapcsolat, közösségi döntések egy település szintjén stb.

Az előadások szakmailag színvonalasok voltak, lelkiségünkkel telítettek.  

Ezzel egy időben kint húsz sátorban zajlottak barátkozások, beszélgetések az ebédfőzés közben.

Egyik nagy gyümölcse volt a rendezvénynek, hogy eljöttek különféle magas beosztású barátaink is,  rendőrségtől, tűzoltóságtól, a nemzeti park igazgatója, megyei önkormányzati tisztviselő, szakiskola igazgatója, Jezsuita szerzetes, akikkel évek óta baráti kapcsolatban vagyunk, de először találkoztak a közösségünkkel, ami nagy hatással volt rájuk. 

Ökumenikus jelleggel szerveztük ezt a találkozót, így a végén egy ökumenikus Istentisztelettel zártunk.

Amiben talán előre kellene lépnünk, hogy akik idegenként érkeznek közénk, azokhoz is oda tudjunk lépni.

Általános benyomások: „elégedettség”, „élménnyel teli nap”, „új barátok”, „feltöltődve, boldogan mentünk haza”.

Két év múlva szeretnénk megismételni ezt a találkozót.

Tari Sándor, Ferenczy Zoltán, Aranyos Julianna